Simon&Mayer (Jobsgarden Kft.) 1037 Budapest, Montevideo u. 16/B.   Tel.: 06-30-445-0677

Hogyan készülj az álláspiaci forradalomra?

„Tudjuk, hogy drámai változás jön a munkaerőpiacon. Csak a többség azt gondolja, hogy ez őt nem érinti. Pedig 2-3 éven belül már Magyarországon is érezni fogjuk” – fogalmaz Paulovics Éva, a munkaerőközvetítéssel, outplacementtel és coachinggal foglalkozó Jobsgarden ügyvezetője. Milyen folyamatok zajlanak Nyugaton? Hogyan készülhetnek erre a magyar munkavállalók és a szülők?

A változás irányát jól jelzi a LinkedIn Workforce Report pár hónappal ezelőtt megjelent elemzése az Egyesült Államok feltörekvő szakmáiról. Csupa olyan foglalkozás szerepel itt, amelyek az automatizáció fejlesztéséhez kötődnek. Ilyen például a gépi tanulást fejlesztő mérnök (machine learning engineer), a nagy adatbázisok kezelője és abból összefüggések keresője (data scientist) vagy az ügyfélélmény fejlesztésének szakértője.

E folyamat jelentős élőmunka kiváltásával jár. A korábbi technológiai forradalmakkal ellentétben azonban ezek már nemcsak a fizikai dolgozókat, hanem a szellemi munkát végzőket is érintik. A World Economic Forum Jövő munkái című előrejelzése szerint 2020-ig 4,7 millió irodai adminisztratív állás szűnik meg a világban, míg a kékgallérosok “csak” 2,2 millió munkát veszítenek el (ebből 1,7 millió gyártáshoz, 500 ezer építőiparhoz kötődik). Magyarországon az üzleti szolgáltatóközpontok kis hozzáadott értékű munkái, az adatrögzítéssel kapcsolatos munkakörök lehetnek a leginkább érintettek, de kevés szakma lesz, amelyben nem avul el pár év alatt a versenyképes tudás. A World Economic Forum kutatása egyenesen azt állítja, hogy a mai kisiskolások 65 százalékának felnőttként olyan munkája lesz, amely ma még egyáltalán nem létezik.

Hogyan lehet erre az új helyzetre készülni?

Legyen más viszonyunk a változáshoz és a biztonsághoz

„Munkavállalóként két dolgot kell elfogadnunk: nem lesz meg a korábbi biztonság a munkában és folyamatosan változnunk, tanulnunk kell” – jegyzi meg Paulovics Éva. Hozzáteszi: bármennyire is nehéz, bárki fejlesztheti ezt az attitűdjét. Akinél ez nem belülről fakad, ők is előre léphetnek – például külső tanácsadó, coach támogatásával csodákat lehet elérni.

Nyissunk a rugalmas munkaformák felé

Az Egyesült Államokban erős trend a rugalmas munkavállalási formák terjedése. Ott a legnagyobb bővülés az egészségügyben, a kiskereskedelem/fogyasztói cikkek és a személyzeti tanácsadásban várható 5 éves távlatban. Szabadúszók között végzett kutatás szerint 20 százalék már legalább 100 000 dollár (26 millió forint) éves bevételre számít ebből az életformából. „Nálunk is növekszik a projektmunkások száma és a cégek is egyre inkább támaszkodnak erre az erőforrásra” – teszi hozzá Paulovics Éva. Különösen a 40 feletti generációknak lehet ez megoldás, akik egy-egy álláspályázatnál a munkaadói előítéletek miatt hátrányból indulnak

A szabadúszó léthez is meg kell tanulni alkalmazkodni. Hozzá kell szokni, hogy a bevétel több helyről érkezik, elindulnak és megszűnnek együttműködések, nem lesz egyenletes a munkaterhelés, más-más munkatársakkal dolgozunk együtt. Jó indulás lehet, ha valaki fix munkahely mellett mellékállásban kezd egy más iparágban, majd bizonyos ügyfélkör kialakítása után vált a vállalkozói életformára.

Keressünk új tanulási formákat

Forradalom zajlik az oktatási piacon is, amiből Magyarországon egyelőre keveset érzünk. Pedig netkapcsolattal, nyelvtudással (és némi anyagi befektetéssel) a legjobb kurzusokat hozhatjuk el a nappalinkba. Megfigyelhető, hogy a hosszabb, személyes jelenlétet igénylő tanfolyamok helyett egyre inkább rövidebb, célirányosabb online kurzusok sorából áll össze az éppen versenyképes tudás. Az ember számára ajánlott tanfolyamokat pedig már számos esetben algoritmusok állítják össze vagy segítik a választást.

Fejlesszük a soft skilljeinket

Nem csupán saját, hanem gyermekeink jövője miatt is résen kell lennünk.  „A magyar iskolarendszer a lexikális tudás átadására épít, a gyermekeket egyre inkább gondolkodásra kell tanítani. Éppen ezért érdemes a személyes képességeket iskolán kívül fejleszteni” – mondja Paulovics Éva. Melyek is a jövő kulcsképességei? A kompex problémák megoldása, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, az emberekkel való bánásmód, a másokkal való együttműködés, az érzelmi intelligencia, a helyzetfelmérés és döntésképesség, a szolgáltatóközpontúság.

Paulovics Éva szerint azért is fontos az új világhoz alkalmazkodó attitűd elsajátítása, mert sokkal szélesebbre nyílik az olló a keresett és a lemaradó munkavállalók között. A magukat folyamatosan képzők előtt újabb és újabb piaci rések nyílnak meg, a másik csoport pedig kiszolgáltatott helyzetben találja magát.

Nyilatkozik: Paulovics Éva

Szerző: Karácsony Zoltán

 

Új élet felmondás után – így építsd fel magad (1.) 

Megviseli az erős idegzetűeket is. Még akkor is, ha titokban számítanak rá. A leépítés okozta sokk azonban kezelhető, az álláskereső pedig egy idő után feláll a padlóról. Hogyan is? Sorozatunkban az új állás megtalálásáig tartó lépcsőket, jó gyakorlatokat, titkos fogásokat járjuk körül outplacement-tanácsadó segítségével.

„Teljes önbizalomvesztést okozott” – vázolja a menesztés drámaiságát Mónika, akit magas pozícióból több évnyi munka után küldött el cége. „Annyira erős volt bennem a lelki sérelem, hogy elnyomta a tisztán látást. Elvették a telefonom, a laptopom, és megszűnt minden, ami addig fontos volt” – teszi hozzá. Mónika egyike annak a sok tízezer – vagy talán százezer – magyarnak, aki legalább egyszer megtapasztalta karrierje során, milyen az, amikor váratlanul elveszíti életének egy fontos színterét és fő bevételi forrását.

Olvass a jelekből, ez jelezheti a leépítést

Mónikát „B” terv nélkül érte a hír. Se ideje, se szándéka nem volt előtte menekülőút kiépítésére, annyira nem érezte fenyegetve magát. Pedig aki időt nyer, életet nyer – tartja a latin mondás. Fix munkahelyről sokkal kisebb nyomás alatt lehet B tervet összeállítani: például állást keresni vagy a továbblépéshez szükséges készségeket tréningeken megtanulni. Persze ezt akkor könnyebb meglépni, ha mi sem vagyunk már motiváltak a munkában vagy leépítési hullámot szimatolunk a levegőben. Utóbbit sokszor lehetetlen megérezni, intő jelek azonban akadnak. Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezetője elmondta, ilyen lehet, ha egy szervezetben a felmondott kollégákat nem pótolják, ha nem jönnek a bevételi számok, ha kulcsemberek távoznak, ha a korábbi támogató vezetői attitűd számonkérővé változik, ha elmaradnak a fejlesztések, eltűnik a marketing költség, ha a sajtóban elkezdenek leépítésekről cikkezni, vagy elvesznek felelősségi köröket egy-egy munkatárstól.

Önsajnálat helyett gyorsan belevágni

Mit tehet a munkavállaló, ha egy napon a vezető behívatja és közli, hogy nincs tovább? Fontos, hogy az okozott traumáról, a kialakult helyzetről beszélni kell, ha lehet minél több emberrel, akár külső segítség bevonásával. Nyílhat mozgástér a felmondási csomagban: a munkavállaló választhat hosszabb felmondási időt kevesebb bánatpénzzel vagy fordítva. Számos multinacionális cég ajánl fel a dolgozónak outplacement szolgáltatást. Ez az elhelyezkedést segítő tréning és személyes tanácsadás külsős szakértővel, ami a felmondás közlése után akár fél órával is elindulhat. A gyors start azért lehet lényeges, hogy minél előbb pozitív irányt vegyen a hozzáállás, ne az önsajnálat, vagy a munkaadó hibáztatása kerüljön a fókuszba. Érdemes a HR-en rákérdezni, hogy van-e ilyen lehetőség cégen belül, sőt lehet lobbizni is érte. Sok időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg magunknak, ha szakértői támogatással vágunk bele új életünk építésébe.

Miért éri meg egy cégnek ilyen szolgáltatást fizetni? A korrekt elválás később ajánlásokban, üzleti kapcsolatokban vagy egy esetleges visszatérésben hozhat hasznot. Ezen kívül a „gondoskodó munkaadó” image-e pozitív üzenet a maradó maradóknak és a külvilágnak egyaránt.

Álommunka helyett rád szabott állást!

Hogyan is vágjunk bele? „Nem kell álommunkahelyet megcélozni.  A lényeg, hogy tisztán lásd a lehetőségeidet, saját szempontrendszert állíts fel és abból hozd ki a maximumot” – mondja Paulovics Éva. Példaként egy 58 éves rendszergazdát említ, aki felismerte életkora hátrányát, azt, hogy egy trendi, fiatalos IT céghez lehetetlen bejutnia. Viszont megbízhatóságával, hűségével (15 éve dolgozott korábbi munkaadójánál) a fiatalok nem tudnak versenyezni. Olyan cégekhez pályázott, ahol az ő erősségei értékként jelentek meg. Egyik hirdetésben egy 4-5 éven belül kifutó informatikai rendszer üzemeltetésére kerestek rendszergazdát. Beadta anyagát és azonnal felvették. A hirdető csak annyit mondott: Pont rá vártak…

 Cikksorozatunkban sok jó és tanulságos példával, tanáccsal szolgálunk. Például kiderül, hogyan mutatkozz be egy percben, miként beszélj eredményeidről, hogyan alakíts ki cselekvési tervet, miként kezeld az átmeneti sikertelenséget.

 5 tanács a felmondás kezeléséhez

  1. A legjobb a megelőzés. Ha érzed a jeleket, kezdj el még állásban B tervet készíteni és azon dolgozni.
  2. Bármennyire is drámai a felmondással szembesülni, próbálj uralkodni érzelmeiden
  3. Magad hibáztatása helyett kezdj el a jövőn gondolkodni, beszélj ismerősökkel, barátokkal
  4. Kérj támogatást a munkaadótól (például outplacementet, ajánlólevelet, beajánlást más céghez)
  5. Köszönj el korrekt módon a kollégáktól, főnöködtől (nem lehet tudni, később hol össze a sors benneteket)

 

Nyilatkozik: Paulovics Éva

Szerző: Karácsony Zoltán

 

Új élet felmondás után – így kezdj bele a tervezésbe (2.)

 Sorozatunkban az új állás megtalálásáig tartó lépcsőket, jó gyakorlatokat, titkos fogásokat járjuk körül outplacement-tanácsadó segítségével. A második részben az első sokk kezeléséhez és a fair elköszönéshez adtunk segítséget, most a tervezés szakaszát vesszük nagyító alá.

  1. Azonnal pályázás helyett lépj kicsit hátra

“Gyorsan szétküldöm minden ismerősömnek az önéletrajzomat. Mindjárt felnézek egy állásportálra és megpályázok minden szóba jöhető állást.” Nem tanácsos a felmondás utáni napokban belevetni magunkat a pályázásba. “Még akkor sem, ha 1-2 hónapra elég anyagi tartalékkal rendelkezel, inkább kicsit lépj hátra, gondold át, ki is vagy, miben vagy jó és fogalmazd meg terveidet” – tanácsolja Paulovics Éva, a munkaerőközvetítéssel, outplacementtel és coachinggal foglalkozó Jobsgarden ügyvezetője. Ha minimális a pénzügyi tartalékod, akkor a tűzoltás (“Állást, azonnal!”) mellett tűzz ki egy másik, közép távú célt is.

 

  1. Mérd fel, melyek az erősségeid

Az egyik gyakori hiba a tervezésnél, hogy az álláskereső abban a munkakörben gondolkodik, amelyben eddig dolgozott. Tehát ugyanazt folytatná csak egy másik cégnél. Ez főleg akkor hiba, ha kiégettnek érzi magát, és mindemellett azt gondolja, hogy ő csak ehhez ért. “Végezz el egy swot-elemzést magadról. Azaz térképezd fel erősségeidet, gyengeségeidet, a lehetőségeket és a veszélyeket (hiányosságokat). Ne a korábbi tapasztalataidat pozícióidatvedd számba, hanem a képességeket.

 

  1. Kérj visszajelzést másoktól és teszteld magad

Nem mindenkinek reális azonban az önképe és ennek hiánya eléggé félreviheti az önerőből összeállított swot-elemzést. Éppen ezért kérjünk visszajelzést a külvilágból: mit tart volt kollégád, mostani barátod az erősségednek, amire lehetne építkezni, vagy a gyengédnek. Lehet képesség- és személyiségteszteket is alkalmazni szakértői segédlettel. Például ha olyan szakmai célt tűzöl ki, amelyben fontos a naprakész idegennyelv-tudás, akkor egy alapos nyelvi teszten mérd fel, hol is állsz.

 

  1. Állítsd össze a 10 legjellemzőbb kulcsszót magadról, ami leír téged az önéletrajzban vagy a LinkedIn oldalon

“Ezt nem tudom ilyen röviden összefoglalni”. “Túl bonyolult az én tudásom.” “Ilyen és ehhez hasonló reakciók születnek első körben erre a kérésre” – mondja Paulovics Éva. Pedig ez mindenkinek sikerülhet, csak dolgozni kell rajta. Akad olyan álláskereső, aki egy outplacement-tanácsadáson 45 percnél rövidebb idő alatt nem tudja összefoglalni azt, hogy mivel foglalkozik, aztán fokozatosan szűkíti a kört, emeli ki a lényeget. Azért is fontos a legfontosabb szavaknak az összegyűjtése, mert ez képezi a2 perces bemutatkozás alapját, ami arra ad a választ, hogy ki vagy te és miben vagy jó.

  1. Célkitűzéskor légy őszinte magadhoz és gondolkozz reálisan

“Kismamák visszatérést segítő tanácsadásán egyik ügyfelemmel sokat dolgoztunk a célkitűzés megfogalmazásán, de valahogy nem jutottunk előre. Egy idő után kiderült, hogy ő a szíve mélyén most nem is akar visszatérni. Fontos, hogy őszinték legyünk magunkhoz és meg tudjuk fogalmazni a valós igényeinket” – mondja Paulovics Éva. Az 50 év feletti álláskeresők esetében gyakran a kishitűség a gátló tényező. Azzal állnak neki az álláskeresésnek, hogy ők már sehová nem kellenek, és ez gyakran önbeteljesítő jóslattá válik.

 

  1. Rögzítsd és szondázd a megfogalmazott célokat

Mérd azt is fel, hogy mi kell ahhoz, hogy sikerüljön, mekkora az esély a megvalósításra és szondázd a környezetedet, hogy mit gondol róla. “Találkoztam multi cégeknél dolgozó kiváló szakemberekkel, akik a tudásukat saját cégben akarták kamatoztatni. Nem sikerült, mert hiányzott belőlük a vállalkozókra jellemző kockázatvállalási hajlandóság, az értékesítési véna és a kapcsolatrendszer. Csalóka lehet az is, ha valaki korábban egy neves cégnél dolgozott és sok ismerőst szerzett. A kontaktok egy része a cég miatt ápolt vele jó viszonyt. Nem biztos, hogy egyéni vállalkozóként is ugyanilyen erősek a kapcsolatok, tehát ezen is dolgozni kell” – mondja Paulovics Éva.

  1. Döntsd el, mi lesz az a pont, amikor kiszállsz

A célkitűzésnél fontos, hogy legyen egy “kiszállási pont”, akár napra pontosan meghatározva, amikor abbahagyod a megvalósítást és új célon kezdesz el dolgozni. Ez a veszteségminimalizálás miatt lényeges. Az elején jobban látod, mi éri meg és mi nem, mint a folyamat kellős közepén, amikor például a büszkeség akadályoz meg egy ilyen döntés meghozatalában.

 Folytatjuk…

Nyilatkozik: Paulovics Éva

Szerző: Karácsony Zoltán

 

Új élet felmondás után – (3.)  – így dolgozz a céljaidon          

Sorozatunkban az új állás megtalálásáig tartó lépcsőket, jó gyakorlatokat, titkos fogásokat járjuk körül outplacement-tanácsadó segítségével.    

Az első részben a felmondás feldolgozását (https://www.hrportal.hu/hr/uj-elet-felmondas-utan—igy-epitsd-fel-magad-1-20180320.html) a másodikban a tervezés elkezdését (https://www.hrportal.hu/hr/uj-elet-felmondas-utan—igy-kezdj-bele-a-tervezesbe-2-20180426.html) jártuk körül. Most a célok/tervek megvalósításának elkezdéséről ad tanácsot egy outplacement-tanácsadó és megosztunk egy példát is, hogyan megy az ouplacement a gyakorlatban.

Ha megvan az A és a B terved az álláskeresésben, kezdj el mindkettőn párhuzamosan dolgozni. Az elsőn kicsit többet, de a másodikat se hanyagold el. Hogyan is lehet nekiindulni? Kezdd el a szóba jöhető munkaadókat gyűjteni. “Szakértői szinten minimum 50-70 cég legyen a listán, amelyből 30-40 helyre el kell küldeni a pályázati anyagot” – mondja Gárdus Zsuzsa, karrier coach, a Jobsgarden Kft. ügyvezetője. A vezetőknek valamivel nehezebb a helyzete, de 15-20 helyet ők is találnak, ha alapos kutatómunkát végeznek.

Ha megvan a szóba jöhető cégek listája, akkor keress kapcsolódási pontot hozzájuk: Használd a networködet, ha nem elég nagy, építsd kitartóan, nézd meg a honlapjukon lévő  állásajánlatokat, látogass minél több rendezvényt, amelyeken el lehet őket érni.

“Nekem nincsenek kapcsolataim”

“Az outplacement-programok résztvevői között gyakran előfordul, az a szófordulat, hogy nekem nincs networköm” – fogalmaz Gárdus Zsuzsa. Aztán kiderül, hogy van, nem is kicsi. Ide tartoznak a barátok, a korábbi főnökök/kollégák, a korábbi munkahely ügyfelei, beszállítói, a szabadidős partnerek, a korábbi iskolatársak. “Mindenki a hirdetésre pályázásban bízik leginkább, de az állások felét a személyes kapcsolatrendszeren át töltik be, a próbaidő alatti beválás is jobb ezen a csatornán” – jegyzi meg a tanácsadó.

Mozgasd meg kapcsolataidat

Vedd fel a kapcsolatot ismerőseiddel. Mondd el nekik, hová szeretnél pályázni, milyen pozíciókra, melyek az erősségeid. Minél alaposabban bemutatod magad, ismerősöd annál több infót tud továbbadni és annál inkább mer ajánlani, mert az ajánlás is felelősség.

A leghatékonyabb, ha személyesen találkozol vele, az emailes vagy telefonos kapcsolatfelvétel messze nem olyan erős. Ha ismerősöd beajánl téged céges kontaktjának, akkor nagyobb eséllyel kapsz lehetőséget állásinterjúra. Számos esetben  általában 2. szint – tehát az ismerős ismerőse – lesz a nyerő, míg a vezetőknél gyakran  a 3. szint – ismerős ismerősének az ismerőse – juttat új álláshoz.

Ezen kívül ne csak a személyes kapcsolatokra építs, hanem minden csatornán próbálkozz: pályázz álláshirdetésekre, keress fel személyzeti tanácsadókat, járj el szakmai eseményekre, állásbörzékre.

Mérd munkád eredményességét

Gárdus Zsuzsa felhívja a figyelmet a pályázási folyamat adminisztrálása. Vezesd Excel-táblázatban azt, hogy kivel találkoztál, hány helyre és hová pályáztál, ki és mikor jelzett vissza, mennyi interjún vettél részt. A statisztika azt mutatja, hogy 3-4 hónap alatt 50 pályázatot el kell indítani, amiből nagyjából 15 interjúra kerül sor és ebből 1 zárul állásajánlattal. “Ha 15 interjú után sem kapsz állást, akkor érdemes átgondolnod, mennyire reálisak az elvárások, miből lehetne engedni” – jegyzi meg a tanácsadó.

Outplacement a gyakorlatban

Kassa Zoltán 17 évig állt egy multinacionális cég alkalmazásában, amely tavaly márciusban döntött a magyar leányvállalat bezárásáról. A vállalat a dolgozóknak az újbóli elhelyezkedést segítő outplacement programot ajánlott fel, melyet a munkavállalók többsége – körülbelül 100 munkavállaló – igénybe is vett.

A program négy fő elemből állt: Munkalehetőség az anyacég külföldi leányvállalatainál. (Több munkavállaló élt ezzel a lehetőséggel.) Kétnapos álláskeresési tréning, utókövetéssel, konzultációkkal. Munkaerő-közvetítőkkel szervezett állásinterjúk. Állásbörzék, melyre olyan partnercégek vezetőit hívták meg, akik hasonló profilú kollégákat foglalkoztatnak. A cégek külön email címet hoztak létre a multitól leépített pályázók CV-jeinek fogadására, hogy még jobban oda tudjanak figyelni a pályázókra.

“Négy hónapon belül az érintettek 90 százaléka álláshoz jutott” – mondja Kassa Zoltán. Érdekesség, hogy többségük nem az esélyesnek gondolt partnercégeknél, hanem a legkülönbözőbb munkáltatóknál kapott munkát.

“Az outplacement program inkább rendszerezte az álláskeresési készségeket és megtanított szélesebb spektrumban gondolkodni, a kapcsolatrendszert megmozgatni” – mondja a HR szakember. Kassa Zoltán szerint akkor hatékony az outplacement, ha komplex: nemcsak tájékoztatókból áll, hanem tréningből, személyes tanácsadásból, utókövetésből, illetve az is fontos, hogy a munkáltató is mozgassa meg a saját kapcsolati tőkéjét a munkaerőpiacon. “Tudatosítani kell azt is, hogy az outplacement egy hatékony támogató eszköz, de ne várjuk azt, hogy a program végén mindenki automatikusan állásajánlatot kap. A program nagyon sok támogatást nyújt, de mindenki a saját útját járja, meg kell tanulni saját kézbe vennie az irányítást.” – fogalmaz.

Kassa Zoltán szervezőként (mint HR vezető) és érintettként is részese volt az outplacementnek. Neki ‘utolsó fecskeként’ csak július végén szűnik meg a munkaviszonya, és februártól keres tudatosan állást. “Nem sok HR vezetői állás van, így lassabb a folyamat. Minél szélesebb körnek kell beszélni az álláskeresésről, a szakmai célokról” – mondja. Ő maga legnagyobb energiát a személyes kapcsolatok mozgatásába teszi, rendszeresen találkozik ismerősökkel. Mellette aktív a LinkedIn szakmai közösségi oldalon és figyeli az állásportálokat.

A cikket írta: Karácsony Zoltán

 

Új élet felmondás után (4.) – így építsd magad az online térben

Sorozatunkban az új állás megtalálásáig tartó lépcsőket, jó gyakorlatokat, titkos fogásokat járjuk körül. Az első részben a felmondás feldolgozását, a másodikban a tervezés elkezdését, a harmadikban a célokon való dolgozást tekintettük át. Most önmagunk bemutatásához és a az énmárka építéséhez ad tanácsot outplacement-tanácsadónk.

 “Egyszer egy kommunikációs vezetői pozícióra kaptunk pályázatot. Meg akartuk nézni a jelölt LinkedIn oldalát, aztán kiderült, hogy nincs fent a legnagyobb szakmai közösségi oldalon. Nagyon furcsának találtuk” – hoz példát az álláskeresésben az online jelenlét fontosságára Paulovics Éva, outplacement-tanácsadó, a Jobsgarden Kft. ügyvezetője.

 

Mutasd be magad a LinkedInen

A LinkedIn mára a vezetők, a szakértői munkakörben dolgozók egyik legfontosabb médiuma lett a bemutatkozásra és a kapcsolatépítésre. Hogyan lehet ebből a maximumot kihozni? “A legfontosabb, hogy pozicionáld magad a “Headline” és a “Summary” rovatokban már az elején. Ez egy 3-4 mondatos bemutatkozás, hogy ki is vagy, miben vagy jó és mit akarsz. Lényeges az is, hogy oldaladon legyenek ott szakmád legfontosabb kulcsszavai, ami alapján a keresőmotorok megtalálnak.

A LinkedIn profiloldala ugyan önéletrajzhoz hasonlít, ám tanácsos kicsit általánosabbra venni mint a cégre és pozícióra szabott CV-t. Arra azért ügyelj, hogy a LinkedIn-oldal és az önéletrajz ne legyen ellentmondásban, az évszámok, a munkahelyek és a pozíciók stimmeljenek.

A LinkedInen kívül érdemes még állásportálokra feltölteni önéletrajzodat és személyzeti tanácsadó cégeknek is elküldeni. Minél több helyen elérhető, annál nagyobb eséllyel találnak rád.

 

Mindig cégre és pozícióra szabd önéletrajzodat

“A CV még vezetőknél is legyen lényegretörő, gyorsan átlátható 1-2 oldalnál nem hosszabb” – javasolja Paulovics Éva. Ha sok projektben vettél részt, azt inkább külön mellékletben sorold fel. Arról a tapasztalatodról írj többet, amit a munkaadó keres.” – tanácsolja Paulovics Éva. Mi hagyható ki? Ami rövid ideig tartott vagy teljesen eltér a pályaívtől. 50 feletti álláskeresőknél pedig az utolsó 15 év számít, az ennél régebbi állomásoknak nincs nagy jelentősége, csak a terjedelmet növeli. Mentsd le az elküldött önéletrajzot, ezzel készülj az állásinterjúra. Szóban is azokat az elemeket emeld ki, amit írásban és ügyelj arra, nehogy ellentmondásba kerülj, mert az kínos és bizalomvesztéssel járhat.

 

Használd a direkt megkeresés módszerét a közösségi médiában

“A LinkedInre azonban ne csak statikus oldalként tekintsünk, hanem használjuk direkt megkeresésekre, kapcsolatépítésre, pályázásra is” – javasolja Paulovics Éva. Hogyan is működik ez ki a gyakorlatban? Nézd meg, hogy az álláshirdetést kiíró cégnél van-e ismerősöd, ha van kérdésed, tedd fel a toborzónak. Ha egy cégnek nincs hirdetése, de számodra érdekes, akkor keresd meg az adott szakterület vezetőjét (aki a főnököd lehetne ott), írj neki egy rövid bemutatkozást és jelezd érdeklődésedet. Tapasztalat alapján legtöbb esetben válaszolnak a Hiring Managerek. A legrosszabb, ami történhet veled, hogy nem érkezik reakció. Ennek a módszernek az is lehet az előnye, hogy egy meghirdetni tervezett, de még nem publikus állásajánlatra bukkansz, amire te lehetsz az első jelölt. Érdemes minél több szakmabelit ismerősnek jelölni még akkor is, amikor nem kerültünk kapcsolatba?. Elképzelhető, hogy formálisan lehet 100 új ismerőst gyűjteni, de ők valójában nem lesznek a networköd tagjai.

 

Kezdd el személyes márkádat építeni

Könnyebb helyzetben vannak az álláskeresők, akik már egy ideje tudatosan építik saját márkájukat az online és az offline világban. “Ha eddig nem tetted, akkor mostkezdd el. Ezzel ugyanis azt éred el, hogy ne Te legyél álláskereső, hanem a lehetőségek megtaláljanak. A tudatos szakmai kommunikáció már pár hét alatt hoz látható eredményt” – mondja Paulovics Éva.

Érdemes első körben tisztázni, hogy ki a te célközönséged, hol éred őket el, mit és hogyan akarsz kommunikálni. A legegyszerűbb lépés szakmai csoportokhoz csatlakozni, ahol többek között kommentelhetsz, kérdezhetsz, saját posztot írhatsz, vitára sarkallhatsz, megoszthatod fotóidat, megjegyzéseidet szakmai rendezvényekről, amelyeken jártál.

Ha van minimális íráskészséged, időd és ambíciód, akkor blogot is indíthatsz. Mielőtt blogolni kezdesz, azért mutasd meg első 2-3 bejegyzésedet szakmabelieknek, legyen 1-2 hónapra előre tematikád és jelölj ki egy idősávot a hetedből, amikor ezzel foglalkozol és készíttess magadról egy profi, a szakmaiságodat erősítő fotót. A bloghoz kapcsolódóan saját csoportot is kialakíthatsz, aminek te leszel a középpontja. A blognál érdemes megadnod “névjegyedet” elérhetőséggel, hogy könnyen megtalálhassanak.

 

Networking offline – új élet felmondás után (5.)

 

Akinek kiterjedt a kapcsolati hálója, nagyobb eséllyel szerez ügyfelet és állást. A networking misztikus szó, amelyhez számos tévhit kapcsolódik. Sorozatunk következő két részében az offline és az online technikákat vesszük nagyító alá. Elöljáróban a fő tanulság: nem lehet megspórolni a munkát és ki kell lépnünk a komfortzónánkból. A példák azonban azt mutatják, hogy megéri. 

 

“Üzleti megbízásaim nagy részét személyes kapcsolatokon át hoztam be. Ezt tartom az ügyfélszerzés és az álláskeresés leghatékonyabb módjának” – mondja Gárdus Zsuzsa, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Jobsgarden Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi, a networking időigényes, hosszú távú befektetés, és rengeteg tévhit, félelem él erről az emberekben. Mindez abból is adódik, hogy a “protekció kérésével” kapcsolják össze, pedig ez nem alá-fölérendeltségi viszonyról, hanem partneri kapcsolatról, adok-kapokról szól.

 

Kikkel és hol?

A networking első lépcsője annak meghatározása, hogy kikkel szeretnék találkozni, és őket hol lehet elérni. Időt kell szánni erre, ami sokszor a munkaidőn kívül esik és az első időszakban inkább viszi a pénzt és az energiát. Networkinghez tartozik egy délelőtti kávézás, egy üzleti ebéd, egy esti event vagy akár egy kétnapos ottalvós szakmai workshop.

“Sokan tartanak a konferenciáktól, hogy nem ismernek senkit, nem tudnak kivel beszélgetni. Pedig bárkihez oda lehet lépni és egy rövid bemutatkozás után már lehet is csevegni. Ha névtábla van a résztvevőkön, akkor már célzottan el lehet kezdeni az ismerkedést” – jegyzi meg Gárdus Zsuzsa. Javítja a helyzetet, ha felszólalunk a plénum előtt, akár egy kérdés megfogalmazásával. Utána erre alapozva könnyebb elindítani a társalgást.

 

Ne eladni akarjunk az elején

Milyen hibát lehet elkövetni? “Ha már az első találkozás során el akarjuk adni termékünket” – folytatja a személyzeti tanácsadó. Először bizalmat kell építeni, ami például egy jó szakmai társalgással megalapozható. Álláskeresőként az sem jó stratégia, ha beszélgetőpartnerünktől egyből azt kérdezzük, tudna-e munkalehetőséget adni. Sokkal jobb megközelítés, ha felsorolunk néhány céget, ahová szeretnénk bejutni és megkérdezzük,volt-e valamilyen kapcsolatban ezekkel, ismer-e ott valakit, milyennek tartja őket.

 

Legyél következetes, csekkold online megjelenésed

A kapcsolatépítés titka, hogy ne legyél görcsös, élvezd a beszélgetést. Lehet, hogy 10-ből 8 találkozás nem hoz ügyfelet, konkrét álláslehetőséget, de ha kettőből profitálsz – információval, ötletekkel, egy lehetséges együttműködéssel – már sikerről beszélhetsz. A lényeg, hogy te érezd magadat komfortosan a rendezvényen. Ha ez így van, akkor a beszélgetésekre is kisugárzik.

Mindenki megtanulhatja ezt? Gárdus Zsuzsa szerint a nagyon introvertáltaknak nem érdemes próbálkozni. Nekik olyan “szponzort” ajánlatos keresni, aki nagy kapcsolati hálóval rendelkezik, jól ismeri őt és bátran ajánlja ügyfeleknek, munkaadóknak.

 

Merj összekapcsolni embereket

A megismert emberekkel viszont ápolni kell a kapcsolatot, máskülönben elhalványulnak. Az első találkozás után lehet neki emailt írni annak örömére, hogy találkoztak, a LinkedIn közösségi oldalon ismerősnek jelölni.

A networking fontos eleme az ajánlás, a saját kapcsolatok megmozgatása a partner érdekében. Sokan nem szeretik eyt. Nem akarnak „beégni” vagy egyszerűen úgy gondolkodnak, hogy miért tegyem én ezt, ha ezzel más köt üzletet. Ha ajánlok valakit, akkor valójában önmagamat is építem, hiszen segítek valakinek. A tapasztalat pedig az, hogy aki rendszeresen összekapcsol embereket, őt is nagyobb számban ajánlják. Ehhez persze ismerni kell ismerőseink erősségeit és az ajánlásnak is megvannak a megfelelő technikái.

 

Hol lehet üzleti kapcsolatot építeni?

  • Gazdasági kamarák
  • Kapcsolatépítő klubok
  • Öregdiák-szervezetek, volt osztálytársak, exkollégák
  • Saját klub létrehozása (például a saját szakmában)
  • Sport (főleg: golf, síelés, vitorlázás, teremfoci)
  • Vadászat
  • Rotary klubtagság
  • MBA vagy bármilyen egyetemi, főiskolai kurzusok
  • Karitatív rendezvények (sok felsővezető elérhető)

 

Tanácsok a sikeres offline networkinghez

  • Határozza meg kik az ügyfeleid, kinek az ismeretsége lenne fontos
  • Térképezd fel, hogy ezeket a személyeket hol lehet elérni
  • Gondold át bemutatkozásodat, legyen mindig nálad (elegendő) névjegykártya
  • Legyél türelmes, ne üzletet akarj kötni elsőre
  • Ajánld fel segítségedet, ne te kérj először
  • Az első találkozó után legyen utókommunikáció. Küldj egy frappáns visszajelzést
  • Ápold kapcsolataidat. Bizonyos időközönként ülj le fontos partnereiddel akár csak kávézni
  • Mozgasd kapcsolatrendszeredet. Ajánld ismerőseidet egymásnak, ha valaki segítséget kér.

 

Networking online – új élet felmondás után (6.)

 Fél év alatt több mint 100 értékes kapcsolatot gyűjtött a LinkedIn szakmai közösségi oldalon egy 21 éves magyar fiatalember. Tallér Zalán még csak tanul egy dániai főiskolán, tudatosságának köszönhetően máris sok érdekes ember került a networkjébe, sőt állásajánlatot is kapott. Hogyan csinálta?

 

A Z generáció, azaz az 1996 után születettek számára az online tér szerves része életüknek. Akadnak, akik már egyetemi éveik alatt tudatosan használják a közösségi médiát networkingre. Ilyen például a 21 éves Tallér Zalán, aki két éve a dániai Odense város egyetemének hallgatója. Fél évvel ezelőtt kezdte el az online networkinget, egészen pontosan a Linkedin szakmai közösség portálon. “Azt szeretném elérni, hogy amikor valóban kikerülök az álláspiacra, legyen személyes brandem, ismerőseim, piaci információim. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha ismerem szakmám érdekes és meghatározó szereplőit” – mondja Zalán. A hat hónap mérlege: 100 feletti minőségi kapcsolat, bekerült leendő szakmája a vendéglátás-turizmus, az értékesítés és a marketing körfogásába, sőt már állásajánlatot is kapott.

 

Hogyan is lehet az online térben networkölni?

“Azzal kezdtem, hogy sok időt szántam LinkedIn oldalam összeállítására: jó fotót tettem fel magamról, definiáltam magam: “International Sales and Marketing Management student”, a munkahelyi tapasztalatnál részleteztem korábbi feladataimat, a képességeknél megadtam a nyelvtudást, szerepeltek bemutatkozásomban olyan kulcsszavak, mint a CRM rendszerek használatában szerzett jártasság, a rendezvényszervezés, a digitális marketing és az ügyfélszolgálat. Ugyan Dániában élek, és beszélek is dánul, de a profiloldalamat angolul töltöttem ki. A dán cégek úgyis tudnak angolul, és ezzel sokkal nagyobb publikum számára lettem látható és érthető” – sorolja Zalán.

 

Ne félj ismeretlent bejelölni

Ezt követően elkezdett ismerősöket keresni a LinkedIn rendszerében. Segített, hogy a közösségi oldal szakmai tapasztalat és érdeklődés alapján javasol embereket, akik érdekesek lehetnek. “Olyanok ismeretségét kerestem, akik szakmailag és vagy emberileg érdekesek, szimpatikusak.” Például szállodaigazgatók, startup vállalkozók, turisztikai szakemberek kerültek bele online kapcsolati hálójába. Mire lehet ezt használni? “Nem szabad túlértékelni ezt az ismeretséget. Nem fognak beajánlani állásokra, viszont információszerzésre, munkalehetőségek felderítésére hasznos eszköz” – mondja Zalán. Hozzáteszi, az online networkinghez pozitív hozzáállás kell. Nem szabad félni, mérlegelni, hogy “be merjem-e őt jelölni”, egyszerűen csinálni kell, őt 90 százalék visszajelölte. “Akadt aki egy kis üzenetet is küldött, hogy látja, még tanuló vagyok, ha aktuális lesz az álláskeresés, írjak neki” – teszi hozzá a magyar egyetemista.

 

Zalánnak a LinkedIn már állásajánlatot is hozott. Egy kerékpárok leasingjével foglalkozó, holland alapítású, Dániában terjeszkedő startup cég keresett logisztikai jellegű back office (irodai háttér-) munkára új kollégát. Mivel Zalán oldalán szerepelt, hogy gyakornokként részt vett kerékpárverseny szervezésében és tud dánul, egy beszélgetésre invitálták. Meg is kapta volna az állást, de ő ezt iskola mellett nem tudta volna végezni.

 

Mit mond a szakértő?

Gárdus Zsuzsa személyzeti tanácsadó, a Jobsgarden Kft. ügyvezetője úgy látja, hogy az online tér egyre fontosabb szerepet játszik a networkingben. Ő elsősorban személyes ismeretségek alapján építi kapcsolati hálóját, ám kellenek az online elemeket is. A való életben megismert kontaktjaink ugyanis előszeretettel csekkolnak minket online, például a LinkedIn-en vagy a Facebookon. Éppen ezért ügyeljünk arra, hogy a szóban elmondottak és a rólunk online elérthető információ ne álljon egymással ellentmondásban.

 

Új élet felmondás után (7.) – interjúra készülés HR-es álláskeresőként

 

Márciusban indult sorozatunkban az új állás megszerzése felé vezető lépéseket mutatjuk be szakértők és a keresésben érintettek részvételével. Most egy rutinos HR-es, Tóth Csaba karriertörténete és állásinterjús élményei elevenednek meg. Csaba tavasszal távozott a Telenor telekommunikációs cégtől, majd egy “futó kaland” után újra álláskeresőként találta magát. HR-szakemberként éli meg a másik oldalt és azt mondja, a munkaadók többsége nagyon le van maradva a digitális toborzásban, illetve sokuknál nagyon döcögősen működik a kiválasztási folyamat.

 

Tizenöt évet töltött HR területen, ebből tizenkettőt a Pannon, illetve jogutódja a Telenor kötelékében Tóth Csaba, aki az utóbbi években a HR folyamatok osztályt vezette. Tavaly a karácsonyi szünetben érezte azt, hogy váltania kell. “HR területen akartam maradni, de szakmailag kiégtem, új motivációra vágytam. Az év első munkanapjainak egyikén jeleztem távozási szándékomat” – mondja a 42 éves HR szakember. (Egyébként néhány héttel később derült ki, hogy nagy változások várnak a Telenorra, miután a cseh PPF csoport felvásárolta a céget. Igaz, Csaba január elején ezt még nem tudta.)

A főnöke sajnálta döntését, és arra kérte, hogy segítse a zökkenőmentes átmenetet április közepéig.

 

A felmondási idő alatt állást talált, aztán…

Csabának a 3 hónapos felmondási idő alatt nem kellett állást keresnie, megtalálta egy lehetőség. Egy fejvadász cég csapott le rá, sikeresen abszolválta a kiválasztást és HR vezetőként a Penny Market kiskereskedelmi lánchoz igazolt. Egy április pénteken leadta a Telenornál belépőkártyáját, majd a következő hét hétfőjén felvette az újat a Penny-nél.

A mesésnek tűnő váltás azonban bő 2 hónappal később felmondással végződött. Csaba adta be a papírt. “Egyszerűen nem illettünk egymáshoz. Ez nem a Penny hibája, és azt sem érzem, hogy az enyém, egyszerűen nem működött” – mondja. Utólag azt is gondolja, hogy kiégett állapotban jó lett volna kicsit pihenni és nem azonnal beleugrani a munkába.

 

Rengeteg a hiányosság a munkaadók részéről

Így Csaba július 22-e óta újra álláskereső lett. Úgy érzékelte, hogy a nyár uborkaszezon volt, szeptember elejétől viszont újra beindult az álláspiac.

HR-esként örül annak, hogy a másik oldalról is megtapasztalhatja a kiválasztást, ami biztosan hatással lesz későbbi munkájára és döntéseire. Megdöbbent például azon, hogy mennyire nyögvenyelősen megy sok cégnél a toborzás és a kiválasztás, mennyire messze jár a HR a digitális technológia adta lehetőségektől, a sebességtől. És sorolja a bosszantó hibákat: nincs kontakt a hirdetésnél, nincs visszajelzés a pályázatra, nem lehet tudni, milyen szakaszban tart a kiválasztás, hová került a CV, eljut-e egyáltalán döntéshozóig, lehet-e még bízni a folytatásban.

 

Rá kell írni a céges ismerősre, hogy legyen interjú

Csaba úgy látja, hogy jó eséllyel állásinterjúra bejutni kapcsolatok megmozgatásával lehet. Például rá kell írni egy ismerősre a kinézett cégnél, hogy “ha lehet, foglalkozzanak pályázati anyagával”.

“Valahol hiba csúszik a kiválasztási folyamatba. Elképzelhető, hogy nagy a digitális zaj, hasonlóak a CV-k, eltűnik a tömegben az egyén, de álláskeresőként a visszajelzés hiányát megtapasztalni elég nagy kontraszt a valóság és a cégek employer branding üzenetei illetve a munkaerő hiányos piaci környezet között” – summáz.

 

Még HR-esként is készülni kell interjúra

Hogyan készül HR-es álláskeresőként az interjúra? “Azt hittem, hogy nem kell különösebben, mert a kisujjamból is kirázom, de ez messze nincs így. Interjúztatatóként a konkrét, egyenes, rövid válaszokat szerettem a jelöltek részéről, mert én is fókuszáltnak és hatékony munkavállalónak tartom magam. Aztán az első interjúkon nem ezt mutattam, hosszúra nyújtottam a válaszaimat, kicsit csapongtam. Mivel interjú végén általában kérek visszajelzést a másik oldaltól, viszonylag gyorsan szembesültem ezzel.”

A másik felismerés, hogy az interjú még a rutinos jelöltnek is stresszhelyzet. “Nekem is van lámpalázam az elején, amit a tét okoz, de szerencsére az első percek után ezt el tudom engedni” – jegyzi meg.

Csaba útravalónak azt tanácsolja az álláskeresőknek, hogy interjún szakmai múltjukból konkrét példákat említsenek. Ugyanígy prezentálják erősségeiket. Általánosságok helyett konkrét munkahelyi élethelyzeteket, megoldott problémákat, számokkal alátámasztott eredményeket hozzanak fel.

Csaba általában strukturált  interjúkon vesz részt, amely előre rendszerzett és fókuszált kérdések alapján zajlik. Ha általánosabb beszélgetésre kerül sor, akkor azt javasolja a jelölteknek, hogy 2 percben vázlatosan beszéljenek eddig állomásaikról, a megpályázott munkához kapcsolódó és az utóbbi évek tapasztalatát emeljék ki inkább. Ne kövessék el azt a hibát, hogy pályafutásukat az elejétől kezdik el elmesélni és a kevésbé releváns, húsz évvel ezelőtti történéseknél időznek percekig.

 

Íme egy húzós kérdés

Akadt fogós kérdés, amivel találkozott? – kérdezem tőle. “Egyik interjún egy „melyik ujjamba harapjak” típusú munkahelyi helyzetet vázoltak fel. A vezető jelzi, hogy elégedetlen a HR operáció  külsős beszállítójával. Azonnali eredményt vár tőlem, a HR business partnertől. Mit tegyek ilyenkor? Megpróbáljam valahogyan rászorítani a partnert, hogy javítsa a minőséget, ami hosszadalmas és az eredmény nem garantált, vagy én csináljam meg helyette, ami a saját feladataim rovására menne? Itt arra voltak kíváncsiak, hogy két tűz közé szorítva miként reagálok.”

Csaba úgy látja, hogy a múlt bemutatása egyre kisebb szerepet játszik a kiválasztási folyamatban. A motiváció, a készségek megléte, a fejlődési potenciál, a tanulási képesség az, ami iránt nagyobb a figyelem a munkaadók részéről.

 

A cégkultúra fontos tényező lett

A tesztek közül eddig személyiség és motivációs tesztet töltött ki valamint egyéni assessment centeren vett részt. Nyelvtudását pedig többnyire állásinterjún nézi a cég.

Milyen pozícióra vágyik, milyen cégnél? “HR vezetői, senior HR menedzseri pozíciókra pályázom. Olyan céghez szeretnék bejutni, ahol viszonylag nagy a szakmai szabadság, jó a csapat és támogató a vezetés.”

Karácsony Zoltán

 

Új élet felmondás után (8.) – így legyél az állásinterjú mestere

 

Készülj az erősségeidből és a rázós kérdésekre egyaránt, de ne életed egyetlen lehetőségeként tekints rá. Gárdus Zsuzsa, karrier coach, a Jobsgarden Kft. ügyvezetője ezt az útravalót adja interjúra készülő álláskeresőknek. Tavasszal indult sorozatunkban most szakértői szemmel az állásinterjú műfaja és fortélyai.

 

  1. Érkezz kicsit korábban

“Nem jó beesni állásinterjúra, inkább gyere 5-10 perccel korábban” – javasolja Gárdus Zsuzsa. Valószínűleg leültetnek a recepcióra, lesz időd egy kicsit körbe pillantani, milyen emberek dolgoznak, hogyan beszélnek egymással, milyen a hangulat, mi található a falon (azaz kifelé mit akarnak mutatni magukból). Ezek mind fontos információk a céges kultúráról, amelyeket pontosan érkezve nem tudnál meg. És az az 5-10 perc arra is jó, hogy összekapd magad, rendezd gondolataidat és koncentráltan lépj be a tárgyalóba.

 

  1. Ne életed egyetlen esélyeként tekints a beszélgetésre

“Átlagosan  legalább 15 interjún részt kell venni ahhoz, hogy konkrét állásajánlatot kapjál” – jegyzi meg a karrier coach. Ez azt jelenti, hogy lesznek szép számmal olyan megmérettetések, melyek végén nem te leszel a befutó. Ha 1-2 interjúra teszel fel mindent, akkor emeled a tétet és ez a legtöbb esetben inkább görcsössé tesz. Fogd fel az interjút gyakorlási lehetőségként, amely során jobb és jobb leszel.

 

  1. Készülj külön a rázós és a nehéz kérdésekre

Lyukak az önéletrajzban, hiányzó iparági tapasztalat, nem az előírt szintű nyelvtudás… A rázós kérdések mindenkinél mások, és a legjobban az érintettek tudják melyek ezek. Persze akadnak olyan kérdések is, melyek minden interjún előjönnek és nem egyszerű jó választ adni. Ilyen például a “Miért jött el az előző munkahelyéről?” Gárdus Zsuzsa szerint a legjobb stratégia, hogy adjunk is valamit, de legyünk diplomatikusak. Olyan választ adjunk, amibe nem lehet belekötni. Nem javasolt személyi konfliktusokat előhozni. Néhány példa a váltások indoklására “5 év után úgy éreztem, új szakmai kihívásokra van szükségem”. Rövidebb állomás esetén “egyszerűen nem illettünk egymáshoz. Olyan munkakultúrát szeretnék, amely nagyobb teret enged a személyes döntéseknek”. “Magyar környezetben dolgoztam, engem pedig a nemzetközi csapat jobban vonz, szeretném használni a nyelvtudásomat”.

 

  1. Hozz konkrét példákat az eddigi eredményeidről

“Mivel is kezdjem?”, “Minden benne van a CV-mben”. Néhány rossz válasz egyébként rutinos, tapasztalt szakemberektől, akik lefagytak akkor, amikor szakmai múltjuk néhány kiemelkedő eredményéről kérdezték őket. “Olyan példákat érdemes hozni, ami a megcélzott munkakörhöz kötődik. Írd fel egy füzetbe összesen hat sorban, hogy mi volt a probléma, milyen stratégiát dolgoztál ki és ez milyen számokkal kifejezhető nyereséget hozott a munkaadónak” – szemlélteti a megfelelő hozzáállást Gárdus Zsuzsa.

Ha tömör és konkrét vagy, az meggyőző a másik oldalnak és többről tudsz beszélni az interjú alatt.

 

  1. Alkalmazkodj kicsit az interjúztatóhoz

Ha tetszik a cég és a pozíció, ha a leendő közvetlen főnököddel beszélsz, akkor tanácsos kicsit idomulni az ő stílusához. Ha pörgős vagy, ő pedig megfontoltabb, akkor lassíts le, legyél türelmes. Fordított esetben pedig próbáld meg felvenni a fordulatot. A bizalomépítés miatt fontos ez az attitűd.

 

  1. Ne ijedj meg a lehetetlen kérdésektől

“Mennyi borotvát adtak el tavaly Lengyelországban?” Ezt a kérdést Gárdus Zsuzsa két ügyfele is megkapta. Egyikük, egy ötvenes éveiben járó menedzser azonnal visszadobta, hogy fogalma sincsen. Másikuk, egy harmincas álláskereső, elkezdett saját logikája alapján egy gondolatmenetet felépíteni a lakosságszámból indulva, a borotválkozási szokásokon át. Az interjúztató nem a számra volt kíváncsi, hanem arra, hogy a jelölt hogyan fog hozzá a probléma megoldáshoz.  Mondani se kell, hogy ezt a gátat a fiatalabb álláskereső vette sikerrel.

 

  1. Ne nyomd el a másikat, de mutasd meg magad

Ez a legjobb tanács, amit Gárdus Zsuzsa adni tud az assessment centerre készülőknek. Ez olyan kiválasztási forma, amelyben az állásra esélyes jelölteket csoportos kiválasztásra invitálják. Gyakran olyan kompetenciákat mérnek például, hogy valaki hogyan képes egyéni és csapatmunkában megoldható feladatokat megoldani. A  munkaadó arra kíváncsi, hogy éles helyzetben hogyan dolgozik a jelölt: miként kommunikál, milyen szerepet tölt be a csapatban, hogyan tudja eladni céljait, mennyire tudja alárendelni egyéni ambícióit a cégnek. A karrier coach még egy útravalója: figyelj magadra és ne azt nézd, hogy a másik miben jobb.

 

  1. Legyenek kérdéseid

“Én nem veszek fel olyan jelöltet, akinek nincs kérdése az interjú alatt a cégről, a pozícióról” – jegyzi meg Gárdus Zsuzsa. Ez számomra azt jelenti, hogy vagy nem érdekli, vagy felkészületlen, vagy hiányzik a szakmai tudás és azért marad csendben. Lehet kérdezni a cég fejlődési terveiről, az eddigi eredményekről, új termékekről, mi vár a jelöltre, ha belép. A fizetést ne az álláskereső hozza elő és első interjún az olyan kérdés is rosszul veszi ki magát, hogy “Van-e túlóra?” vagy “Mikor kezdődik a munka? Ugye egy kicsit lehet késni?”

Karácsony Zoltán